Anzix

 Március 25-én a Nyitott Műhelyben a SZEMA rendezésében beszélgetést tartottak „Az új vagy készülő alkotmány és a liberális demokrácia Európában” címmel, Gábor György filozófus és Kolláth György alkotmányjogász részvételével. A moderátor Niedermüller Péter, a SZEMA elnökségi tagja volt. Az alábbiakban a beszélgetés néhány fontosabb pontját idézem.

Ég a Terézváros (Utcai jelmezes felvonulás, a Tűzraktér Független Kulturális Központ és Alkotóház bezáratása elleni demonstráció részeként. 2011. március 25.)

selmeczibb

A szórakozóhelyek mellékhelyiségei többet árulnak el egy adott korról, mint hosszú beszélgetések a társadalmi vagy kulturális rétegződésekről, átrendeződésekről.
Az illemhelyek dizájnja többnyire a klubok, sörözők, éttermek stílusához illeszkedik, persze kivételek mindig akadnak…

Mármint tiszta levegőt, egészséges környezetet, annyit, amennyit akar vagy tud. Az új alkotmánytervezet nekimegy a környezetvédelem terén elért eredményeknek is, ezért  tiltakozik most 104 zöldszervezet.

Az az igazság, hogy március 21-én, az antirasszizmus és a víz világnapján négykor a Kossuth téren alig találtuk meg az általános antirasszista megmozdulásnak indult, de a gyöngyöspatai eseményekkel átitatódott tüntetést.

Sajnos ejtés sem. Lázár Jánost már mentegetik. Eddig találgathattuk, hogy miként fogja kivágni magát. (Tegye fel a kezét, aki lemondásra várt! Senki? Béla bácsi, maga tegye csak le a kezét, mert nem úgy gondoltam, hogy elvárta, maga különben is mindig valakinek a lemondására vár, hiába.)

Mi ott voltunk a sajtószabadság-tüntetésen. Petőfi Sándornak nem volt akkora szerencséje, hogy a Nemzeti Múzeumnál tartott állami ünnepségen igazán jelen legyen: egy tizennégy strófás költeményéből az állami ünnepségen hat versszakot kicenzúráztak.

"Kukázz! Ne háborúzz!", "Attól, hogy nem látod, van szegénység!" feliratú transzparensekkel és közös kukázással tüntettek civilek a józsefvárosi önkormányzat rendelete ellen. Az új szabály 50 ezer forintig terjedő bírsággal bünteti azokat a szegényeket, akiknek kilátástalan helyzetében a kukázás jelenti az egyetlen elérhető bevétel- és - sokszor - élelemforrást. A tüntetés szervezőit az akció után előállították.

                                                                                                              a szerző felvételei

A washingtoni külügyminisztérium előadótermében kedden Hillary Clinton miniszter kilenc nőt díjazott ünnepélyes keretek közt, a 2007-ben Condoleezza Rice akkori külügyminiszter által életre hívott Bátor Nők díjával. Az Államokban nem rendkívüli, hogy egyesületek, alapítványok, egyházi gyülekezetek elismerik, kitüntetik a bátor, rendhagyó kitartással bíró és közösségükért önzetlenül tevő hölgyeket. Ám ez a diplomáciai díj rávilágít arra a tényre, hogy a világban máshol is számtalan el nem ismert, soha hangját nem hallató csendes hős, törékeny nő dolgozik. Idén Magyarországról Osztolykán Ágnes, az LMP parlamenti képviselője a cigányok beilleszkedéséért tett erőfeszítéseiért kapta meg a rangos elismerést.

Amikor az internetet katonai fejlesztők a hatvanas években kitalálták, a céljuk egy olyan kommunikációs rendszer létrehozása volt, amelyet nem pusztíthat el egy ellenséges atomtámadás. Létre is jött, ilyen is lett: valóban nincsen középpontja, tényleg elpusztíthatatlan; ha károsodik, újraépül, mint a sejtek. A közelmúltban mégis olyasmiről lehetett hallani, hogy Mubarak kormánya Egyiptomban, illetve Kadhafié Líbiában fogta magát, s „lekapcsolta” az intenetet, mintha csak egy villanyóráról lett volna szó egy borsodi háztartásban a számla befizetésének elmulasztása miatt.

A terézvárosi önkormányzat egy hirtelen fordulattal közölte, hogy március végéig fel kell számolni a gondosan felépített alternatív kulturális központot, sok-sok kerületi és budapesti fiatal kreatív műhelyét és szórakozóhelyét, a Tűzrakteret. Simor Ágnest, az egyik alapítót, művészt és szervezőt kérdeztük a lehetetlen helyzetről.

A magyar miniszterelnök vasárnap saját Facebook-oldalán biztosította az internethasználó állampolgárokat arról, hogy folyamatban van az új Büntető Törvénykönyv előkészítése, amelynek keretében napirendre kerül a büntethetőségi korhatár leszállítása, meg nyilván további törvények szigorítása is, de nekünk a bűnözők fiatalítási szándékán akadt meg a tekintetünk.

Ma sincsen egyetértés a történészek között abban, hogy vajon meddig is tartott a francia forradalom. Van, aki azt mondja, Napóleon volt, aki betetőzte, Stendhal szerint azonban, amikor császárrá koronázta magát, már el is árulta a forradalmat. Tény, hogy jöttek egymás után a restaurációk, az újabb köztársaságok és újabb Napóleonok, olyan hosszú sorban, hogy talán nem jár messze az igazságtól, aki azt gondolja, hogy a francia forradalom majdnem kétszáz évig, 1981-ig tartott: akkor törölte el Franciaországban a szocialista-kommunista Mauroy-kormány a halálbüntetést, küldte egyszer s mindenkorra nyugdíjba a guillotine-t, a forradalom fájdalommentesnek, „humánusnak” dizájnolt kivégzőeszközét.

A Flattr olyan közösségi mikrofizetési, pontosabban mikroadakozási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az ingyenes internetes tartalmakat fogyasztók – még ha jelképes summával is – támogathassák a számukra kedves produkciókat.

„De miért van férfi és miért van nő? - kérdezi Moamer el-Kadhafi ezredes, a Líbiai Forradalom Testvéri Vezére és Útmutatója híres Zöld könyvének a NŐ című fejezetében. Valóban, az emberi társadalom nemcsak nőkből és nemcsak férfiakból áll, hanem nőkből és férfiakból egyaránt” - fejti ki az ezredes, aki 1969-ben döntötte meg a monarchiát, s aki hétfői televíziós üzenetében az ellene tüntető tömegeket, az átállt minisztereket és nagyköveteket: röviden saját népét patkányoknak nevezte.

2010 végére az élelmiszerárak 2008 óta nem látott magasságokba emelkedtek, ezt az alapvető termények - búza, kukorica, szója, rizs - árának inflációja okozza. A meredek emelkedés oka elsősorban a kedvezőtlen időjárás: a legnagyobb búzatermelő országok - Oroszország, Ukrajna, Kanada - termése elmaradt az elmúlt évek mennyiségétől. Oroszország a búzaexport teljes beszüntetésével igyekszik belső piacát ellátni.

Itt a báli szezon, a Royal szálló báltermében megrendezett maszkabálon Gyurcsány Ferenc például modern, európai értelemben vett szociáldemokratának öltözött, de többen felismerték. A bukott miniszterelnök fárasztó és unalmas beszédet mondott, a szociáldemokrata krédó közhelyes felmondásán túl csak egy kis Orbánnal, főpapokkal és fasisztákkal riogatásra futotta, amit viszont már kurvára unok.

411 évvel ezelőtt, 1600. február 17-én égették meg Giordano Brunót. A Szent Hivatal – ilyen helyzetekben szokásos – eufemisztikus szövege így hangzott: „vére ne folyjék”. Azaz nem volt szó véres halálról, hanem csak arról, hogy kivágták a nyelvét, nehogy a vérpadon még lázíthassa a népet, utána pedig annak rendje és módja szerint megégették, Rómában, a Virágok terén, a Campo dei Fiorin, ahol ma Bruno szobra áll, melynek tövénél a dílerek hasist árulnak a turistáknak.

„2010. március elsején éjjel, miközben a kollégámmal épp egy, a társadalmunk iránt elkötelezett művészfilmet forgattunk, rajtaütöttek a házamon. Az emberek, akik ránk törtek, azt állították, hogy a Titkosszolgálati Minisztérium ügynökei, majd néhány más társunkkal együtt letartóztattak minket, anélkül, hogy bármilyen parancsot felmutattak volna. A filmgyűjteményemet is elkobozták, amelyet azóta sem kaptam vissza. A későbbiekben az egyetlen utalás azokra a filmekre az ügyésztől származott, aki megkérdezte tőlem: Mik ezek az obszcén filmek, amiket maga gyűjt?” - Így kezdte Jafar Panahi világhírű filmrendező az iráni bíróságon elhangzott védőbeszédét. (Köszönet Juhász Viktor barátomnak a közlésért.) Ugye ismerős? Ahol nincs demokrácia, ott ez van, a fehérneműs szekrényedet is ellened fordíthatják bármikor.

A Fidesz-kormány szigorítani készül a vallásalapítást Magyarországon. 1998 és 2002 között is szerette volna, de akkor hiányzott hozzá a kétharmad. Most nem lesz akadálya, hogy megszigorítsák az ádáz ellenzői szerint túlságosan is megengedőre sikeredett 1990/4. törvényt, amelynek értelmében az egyházalapításhoz elég (volt) száz ember aláírása, egy féloldalas leírás a hitelvekről, amelyet senki nem ellenőrzött, és már jöhettek is az adományok – egy évvel a bejegyzés után az egy százalékok is, amelyeket az állam aztán az azokból befolyt összeg kétszeresével automatikusan kiegészített. Ráadásul úgy, hogy nem ellenőrizte senki, mire költötték a pénzt, amely után (újabb örömforrás!) adót sem kellett fizetni. Ilyen feltételek mellett persze, hogy bőven akadtak szélhámosok, akik megfogadták a Ron Hubbardnek, a Szcientológia Egyházat megalapító egykori sci-fi írónak tulajdonított tanácsot: „ha könnyen és gyorsan meg akarsz gazdagodni, alapíts egyházat!”.

Mi volna, ha eltűnnének Budapestről a húsz-harminc éve európai szinten is kuriózumnak számító artmozik? Semmi. Szédítő sötétség. Csak olyasmi, mintha a könyvtárakat, a múzeumokat vagy a független színházakat tüntetnék el, leradírozva ezzel egy várost a világ művészeti térképéről. Majd híresek leszünk a titkos olvasókörökről meg a zugmozikról.

A politikus a "nem szeret, nem szorong, nem tanul" negatív triásszal írható le a legrövidebben. A politikus gyakran agresszív, nem érez empátiát mások iránt (bár megjátszhatja), és nem érez szégyent vagy megbánást a visszaélései miatt. A politikus legnagyobb problémája, hogy nem tudja magát különféle szerepekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek ellenére általában sikeres, hiszen céljait keményen, sőt kíméletlenül megvalósítja. Egyidejűleg a politikus sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiség, meggyőző beszélőkészséggel. Ám hamar elunja magát, állandó szükséglete van különböző impulzusokra. Hazudozó, manipulálja a többieket, nincs lelkiismeret-furdalása, gyenge az emocionális élete, érzéketlen, csekély mértékben képes kontrollálni a viselkedését, impulzív és felelőtlen. Azt a tényt, hogy csak saját céljait követi, a legtöbb esetben jól tudja titkolni.

„Oligarchák kontra ikes ige” - véleményezte Esterházy Péter azt a tényt (az író szavával „szégyent”), hogy Hamvas Béla Karneválja jó 30 évvel a megírása után jelenhetett csak meg először. A mai oligarchák a pálinka- és fülkeforradalom mámorában az ikes igék után a filozófiára, s legújabban a modern művészetre költött pénzeket is hajlamosak sikkasztásnak tekinteni. De vajon létezhet-e nagyobb sikkasztás a gondolatszabadságnak és a művészetek szabadságának elsikkasztásánál?