Filléres tetszésnyilvánítás

Utolsó kommentek

  • balkáni gerlo: hamvas a neten itt: hamvaseletmu.uw.hu/ :))) (2013.03.25. 14:26) hamvast neten ne keress?
  • pannonfunk: Áh, ez idiotizmus. Hogy miért, arra következő történetet lehet hozni: Képzeljük el, hogy az előző... (2012.12.07. 17:31) A köztársaság megmentése
  • Vérkekec: bocsánat, nem karinthy volt az, hanem örkény.... (2012.04.18. 10:40) Ősök és vétkek
  • balkáni gerlo: Ruzsa Ferenc ma délelőtt Kuncze Gábor vendége volt a Klubrádióban. Itt a beszélgetésük A köztársas... (2012.03.08. 12:55) A köztársaság megmentése
  • tibapó: 1.Mi az, hogy a pártok alkotmányozzanak? nem! Mindenki alkotmányozzon! Ne megfigyelőként, hanem ak... (2012.02.05. 20:39) A köztársaság megmentése
  • Utolsó 20

Szociál

Miért kell kivégezni egy filozófust?

2011.02.17. 17:08 gerlo

411 évvel ezelőtt, 1600. február 17-én égették meg Giordano Brunót. A Szent Hivatal – ilyen helyzetekben szokásos – eufemisztikus szövege így hangzott: „vére ne folyjék”. Azaz nem volt szó véres halálról, hanem csak arról, hogy kivágták a nyelvét, nehogy a vérpadon még lázíthassa a népet, utána pedig annak rendje és módja szerint megégették, Rómában, a Virágok terén, a Campo dei Fiorin, ahol ma Bruno szobra áll, melynek tövénél a dílerek hasist árulnak a turistáknak.

 

De vajon miért is égették meg Brunót? Eretnek volt a dominikánus szerzetes (Isten kutyája - Domini canis), aki azt tanította, hogy nem egy, hanem végtelenül sok világ létezik, aki szerint Szűz Mária – mert szűz volt – nem szülhette meg Jézust, s aki nem is annyira a tanításaival lett népszerű korabeli „értelmiségi” körökben, hanem azzal, hogy birtokában volt egy különleges mágikus tudásnak, amelyet alkalmasint tanított is: a memória tudományának (l'arte della memoria). Bruno szerint minél több mindent memorizálunk, annál több mindent leszünk képesek memorizálni.

 

A római tárgyaláson Bruno azt mondta bíráinak: „jobban féltek ti éntőlem, mint én bármiféle ítélettől”. Talán így is van. Bruno nevét ma mindenki ismeri, azt azonban, hogy a Vatikán részéről éppen Roberto Bellarminónak hívták azt az embert, aki éveken át kihallgatta, csak azért tudjuk, mert történetesen ugyanez a Bellarmino bíboros hallgatta ki Galileit is. Tudjuk: míg Galilei visszavonta inkriminált tanait, így megmenekült a máglyahaláltól, Bruno nem vonta vissza a nézeteit, meg is égették.

 

Portugálul auto-da-fénak, vagyis hitből való cselekedetnek nevezték azt az aktust, amikor valakit, aki a hatalom nézeteitől különböző dolgokat hirdet, büntetésül máglyán megégetnek. Brunót 1593-ban adta ki a velencei inkvizíció a rómainak, vagyis több mint hét évig tartott a pöre. Eretneknek mondták ki számos súlyos bűnben: olyasmiket vallott például, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem fordítva, hogy a csillagok távoli napok, hogy Jézus nem volt megváltó, csak ügyes varázsló, hogy a lelkek testből testbe vándorolnak – vagyis csupa-csupa olyasmit, amit ma ez vagy az a tudomány, ez vagy az a vallás szabadon vélhet, illetve hirdethet.

 

De tényleg: miért is kell egy filozófust halálra ítélni és kivégezni? Mi a baj a filozófusokkal? Az, hogy a saját nézeteiket hirdetik? Hogy csak a lelkiismeretüknek tartoznak számadással? Sem Giordano Bruno idejében, sem korábban, Szókratész halálra ítélésekor, i. e. 399-ben Athénban, nem volt még elszámoltatási kormánybiztos – de volt hatalom, amely elítélhetett egy filozófust azért, mert a saját feje után ment, amikor gondolkodásra adta azt.

 

5 komment

Címkék: filozófus giordano bruno elszámoltatási kormánybiztos máglyahalál

A bejegyzés trackback címe:

https://anzix.blog.hu/api/trackback/id/tr142668396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ercsiercsi 2011.02.19. 11:32:07

„A filozófusok festők és költők, a költők festők és filozófusok, a festők filozófusok és költők” – írta Giordano Bruno, kicsit természetesen magáról is, mert tévedés lenne azt képzelni, hogy kizárólag „filozófus” volt, csak „gondolkodó” – érző lélek is volt, sokoldalú is. Eroici Furori című művét, melyet (vagy csak a címét?) magyarra Hősi megszállottságoknak fordítottak, a szerelem témájának szentelte. A szerelem az Eroici Furori szerzője szerint úgy keletkezik, hogy a szem megpillantja a szépséget, s nyomban továbbítja a szívhez. A szívben fölébred a vágy, és felszalad a szembe. A szem így „más szemmel” nézi tárgyát, és a szívben fellobban a tűz. A szem ezután szerelmét a szeretett lény felé sugározza, és ugyanazt az érzést kelti benne is. Most már két szív és két szempár lobog! A szem a megismerés, a szív a szerelem – s a kettő együttes működése emeli fel a lelket a Szépséghez.
Brunót az egyház továbbra is eretneknek tekinti. (Pedofil banda!) Gratulálok a blogjukhoz!
Endrei Ercsi (Róma)

felolvasó 2011.02.20. 23:43:07

"Rómában fél napot töltöttem el azon a téren, ahol Giordano Brunót megégették. A vonzó, gyönyörű férfit, a testével is kihívót, meztelenre vetkőztetve kísérték hóhérai a máglyához. Úristen, mi lesz, ha utána én következem!"

A tízezer forintos kérdés: ki az idézet szerzője?

ercsiercsi 2011.02.21. 10:06:19

@ felolvasó:
szexi, de akkor sem tudom a választ. :) Mivel szép férfi volt Bruno, s a szövegben ez is szerepel, talán nő lehet a szerző, hogy miért gondolom, hogy talán Simone Weil, nem tudom, igazából tényleg azt mondom, hogy szabad a gazda. A Giordano Bruno című filmben Gian-Maria Volonte játszotta, ott se volt meztelen, amúgy a középkorban sok fiatalember azért járt boszorkányégetéseket nézni, mert 1. a boszorkányok fiatal nők voltak, 2. amikor a máglyán elkezdett ropogni a tűz, legelőször mindig a ruhájuk égett el, és akkor egy darabig lehetett meztelen nőt nézni. Lehet, hogy ugyanez volt Brunóval? most már tényleg érdekel, ki a szerző :)))

bloggerlo 2011.02.22. 11:39:14

ha már az a kérdés, miért kell kivégezni egy filozófust, legyen itt a kérdés kései, szoft változata is: miért kell kecseszni egy filozófussal, miért kell ellehetetleníteni egy filozófust? (ami, a dolog természeténél fogva, s éppen ez a frappáns benne - NEM lehetséges; minél filozófusabb valaki, annál kevésbélehet ártani neki, hm, ez már csak így van :)))
szóval itt van az amerikai mgyar népszavából tgm cikke, A filozófiáról, a világosságról ésa sötétségről:

tamas.gaspar.miklos.nepszava.com/2011/02/08/a-filozofiarol-a-vilagossagrol-es-a-sotetsegrol/

:))))

felolvasó 2011.02.22. 17:44:08

@ ercsiercsi
hm, a szerző Csoóri Sándor, vmikor a messzi múlt századból, a messzi múlt rendszerből.
szóval a hangsúly nem a meztelenségen, hanem az utolsó mondaton - lehet elgondolkodni rajta. van-e jelentése ma is.
bár, kétségtelen tény, GB jó pasi volt :)
süti beállítások módosítása