A Fidesz-kormány szigorítani készül a vallásalapítást Magyarországon. 1998 és 2002 között is szerette volna, de akkor hiányzott hozzá a kétharmad. Most nem lesz akadálya, hogy megszigorítsák az ádáz ellenzői szerint túlságosan is megengedőre sikeredett 1990/4. törvényt, amelynek értelmében az egyházalapításhoz elég (volt) száz ember aláírása, egy féloldalas leírás a hitelvekről, amelyet senki nem ellenőrzött, és már jöhettek is az adományok – egy évvel a bejegyzés után az egy százalékok is, amelyeket az állam aztán az azokból befolyt összeg kétszeresével automatikusan kiegészített. Ráadásul úgy, hogy nem ellenőrizte senki, mire költötték a pénzt, amely után (újabb örömforrás!) adót sem kellett fizetni. Ilyen feltételek mellett persze, hogy bőven akadtak szélhámosok, akik megfogadták a Ron Hubbardnek, a Szcientológia Egyházat megalapító egykori sci-fi írónak tulajdonított tanácsot: „ha könnyen és gyorsan meg akarsz gazdagodni, alapíts egyházat!”.
A könnyű és gyors egyházalapítás sokaknak már 1990-ben sem volt ínyére. Németh Géza református lelkész szektaellenes buzgalmának, illetve mozgalmának kezdeményezésére a parlament 1993-ban négy felekezetet „destruktív szektának” minősített, amelyek ezért ettől kezdve nem részesülhettek állami támogatásból. Ezek a Szcientológia Egyház, az Egyesítő Egyház, a Jehova Tanúi és a krisnások voltak. E sorok írójának magánvéleménye szerint a Szcientológiát nem véletlenül tekinti a német titkosszolgálat a neonácik és a radikális iszlám mellett a harmadik legnagyobb veszélynek a nemzetbiztonságra, a Moon-szekta pedig, amely egymást korábban sose látott férfiakat és nőket házasít össze tömegesen, szintén nem annyira konstruktív – ám a jehovisták és a krisnások ártatlanok és jóindulatúak.
A mostani helyzet emlékeztet a kilencvenes évek elejire: a kormányhoz közel álló sajtó (lásd a Heti Válasz Isten állatkertje: Az ötven legkétesebb magyarországi egyház című cikkét) most sem volt rest összeállítani azoknak a felekezeteknek a listáját, amelyek közül vélhetően jó pár nem kapja majd meg az új törvény által az egyházi léthez, illetve az annak állami támogatásához való státust. Közülük valóban akad egy sor kétes társaság, Szálasi szélsőjobboldali eszméit vallók éppúgy, mint boszorkány-, ősmagyar-, vagy magzat-hitűek. Számos egyház ráadásul nem is igazán akart egyház lenni, hanem csak azért alapították őket, mert létrejött egy-egy iskola, és kellett hozzá egyház, amely mint intézmény, fenntarthatja azt. Ilyen a Mantra "Alternatív Természettudományi Szabadegyetem" mögé alapított „Csend Hangja” egyház, de ilyen a Tan Kapuja Buddhista Főiskola fenntartó egyháza, illetve a Dzsai Bhím Közösség, amely – ahogyan a Heti Válasz idézett cikke fogalmaz – „nem annyira egyház, mint inkább cigány érdekvédő szervezet buddhista köntösben”.
Az ilyen szervezetek működése a jövőben várhatóan ellehetetlenül vagy megnehezül. És nagy kérdés természetesen, hogy mi a kevésbé ártalmas az egészséges (szabad) vallási életre nézve: ha betiltjuk a szélhámosságokat, de velük együtt a szabad vallásgyakorlatot is, vagy az, ha szabad marad a vallásgyakorlás, beleérve az egyházalapításokat, még azon az áron is, hogy lesznek majd szélhámosok azok között, akik a hívek imáira és egy százalékos adóátutalásaira számítanak. Szélhámosok, korruptak, mellébeszélő önérdek-érvényesítők mindig is voltak – alkalmasint még a több száz éves történelmi egyházak kebelén belül is. S persze kifejezetten kár volna az olyan kezdeményezések esetleges betiltása, amelyek némi derűt hoznak olykor a statisztikákba: ilyen például a (nem magyar!) Flying Spagetti Monster nevű egyház – olyasmi a vallási közösségek között, mint nálunk a Kétfarkú Kutya Párt a pártok között - illusztrációnk az ő emblémájuk.
Utolsó kommentek