A Fővárosi Bíróság első fokon két év letöltendő fogházra ítélte Geréb Ágnes szülésznőt, a börtönből legkorábban egy év múlva szabadulhat feltételesen. Az ügyészi javaslatnál is szigorúbb ítélet nem az otthonszülések, hanem az orvosi műhibák miatt született - áll az indoklásban.

A Fővárosi Bíróság (illetve az ügyben eljáró bíró) Geréb Ágnes ügyében első fokon a haladásellenes középszerűség mellett döntött; a szülésre, születésre tökéletesen érzéketlen, mégis szakmainak mondott állításokra hagyatkozva hozott ítéletet, ami egyenesen következik az eddig történtekből. Geréb Ágnest a bátorságáért büntették már azzal is, hogy amióta októberben rabosították, a hatóságok szabályai szerint rendszeres testüregi ellenőrzésben részesítették (ami a hatalmat képviselő szervek részéről egy sajátos performansz a nők testi integritásáért kiálló Geréb megzabolázásában).

A szülésznő fél éve tartó kriminalizálása is rendkívüli az orvosokkal kapcsolatos eljárások szokásrendjében – sok fórumon elhangzott: még a vele, az ügyével egyet nem értők is elutasítják ezt a bánásmódot. Ami Geréb Ágnessel történt, a hatalom produkciója, mert nem véletlenül történt mindez, hanem az eljáró szerveket irányítók akarták így, továbbá a hatalom (itt személy szerint Schmitt Pál) sunyisága, hogy a köztársasági elnökhöz benyújtott kegyelmi kérvényére semmi válasz nem érkezett.

A Fővárosi Bíróság kimondta: önmagában a tervezett otthonszülés nem minősül foglalkozási szabályszegésnek, amely megvalósítaná a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést, s ezzel meghazudtolta az egész eljárást, aminek Gerébet október óta kitette. Ha tényleg egy műhibaper lett volna – mint ahogy a fenti állítás deklamálja  –, akkor a szülésznőt nem alázták volna fizikailag és mentálisan is fél éven át, illetve az ítélet sem lett volna ilyen súlyos.

A pályája kezdetén dr. Geréb Ágnes az apás szüléseket bevezető  – akkor még  – szabályszegők egyike volt (amiért meg is büntették, de akkor nem kezelték bűnözőként). Ma már teljesen természetes az apás szülés, és a magyar orvosi klérus is kénytelen volt beletörődni, mert nem tudta az akkoriban hangoztatott „szakmailag” hiteles állítását a köz akaratával szemben fenntartani. Jelentős haladásnak számít ezen a férfiak uralta területen, hogy az apák jelenlétében a férfi orvosok szerint "illetlenül szülő" nőkkel már kevésbé bántak úgy, mint javítónevelés alá kényszerített rossz kislányokkal.

Tüntetés Geréb Ágnes mellett tavaly ősszel                                                fotó: szicska

Geréb Ágnes aztán nem elégedett meg ennyivel, tudjuk, rengeteg gyermeket segített minden résztvevő számára komfortos módon világra. A gyakorlatban tette világossá, hogy a születés felett nem a kórház hatalmi rendszere diszponál (Magyarországon elrettentően magas a császármetszések, valamint a munkaidőben született gyerekek száma), hanem a természet. Így előfordul, hogy szülés közben sajnálatos módon baj történik, ami ellen nem lehet mit tenni. A halál természetes dolog, az orvosi munkát megítélő gyakorlat számol is ezzel, sőt többek közt éppen erre hivatkozva alakult ki a bármit elnéző szakmai lojalitás. Ez a szakmai lojalitás Geréb Ágnest nem illeti meg, mert ő nem tartozik közéjük. Bátrabb, igazabb az embertelen rendszert kritikátlanul szolgáló többségnél. A bírósági szakértőt befolyásolta, hogy ezt a többséget képviselte.

A Geréb Ágnessel való bánásmód és az ügyében hozott elsőfokú ítélet üzenet a szélesebb közvéleménynek: aki kritikusan gondolkodik, bátran tesz másokért, azt a rendszer keményen megbünteti. Ami pedig ezután következik, ugyanannak a gyalázatos történetnek a része lesz, amit Geréb Ágnes eddig volt kénytelen elszenvedni, legyen bármilyen vége az ügyének.