A terézvárosi önkormányzat egy hirtelen fordulattal közölte, hogy március végéig fel kell számolni a gondosan felépített alternatív kulturális központot, sok-sok kerületi és budapesti fiatal kreatív műhelyét és szórakozóhelyét, a Tűzrakteret. Simor Ágnest, az egyik alapítót, művészt és szervezőt kérdeztük a lehetetlen helyzetről.

Mi volt az első reakciótok? Közölte veletek a kerület a valós indokokat?

Annak ellenére, hogy többször jeleztük az önkormányzatnak, hogy vendéglátásunk az amúgy is nehezen fenntartható kulturális funkció hátteréül szolgál, mégis úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg a Tűzraktér vendéglátói szerződését. Mindezeken túl a képviselő-testület 2011. február 24-i ülésén kimondta, hogy a Tűzraktér Független Kulturális Központot és Alkotóházat 2011. március 31-ével kiürítésre kötelezi.

Döntésüket gazdasági okokra hivatkozva indokolták. Ahogyan azt a Tűzraktér hivatalos képviselőiként a testületi ülésen is kijelentettük, továbbra is nyitottak vagyunk az önkormányzattal való együttműködésre, és nem értjük, hogy az épületfejlesztésre vonatkozó további szándékainkra hogyan lehet az a válasz, hogy költözzünk ki, hogy megpályáztassák az épületet, miközben az egyik fő indok az épület karbantartása. A vagyonkezelőség hivatalos látogatása óta több karbantartási feladatot már el is végeztünk.

A Tűzraktér kétszer teremtette meg egy működő kulturális rendszer alapjait 0 Ft támogatásból. Konkrét terveink vannak a hosszú távú működtetésre vonatkozó egyedi megoldásokra, de azt nem tudjuk elképzelni, hogy az épület kiürítésének megszavazása, a kulturális tevékenységünkre vonatkozó szerződésünk meghosszabbításának elutasítása hogyan állhat összhangban a Tűzraktér bárminemű támogatásával!

                                                                                                  képek: szicska

A testületi ülésen többször is felszólaltunk, miután nyilvános ülés volt, örömmel vennénk, ha közzétennék az üggyel kapcsolatos hanganyagot.

Arra hivatkoznak, hogy az épület veszélyes állapotban van, és kell olyan befektető, aki -ha esetleg kultúrházat is csinál itt - felújítja. Ti hogyan tudtátok volna elképzelni a műemlék épület renoválását?

Konkrétan elkezdtük renoválni, a vagyonkezelőséggel közösen jártuk körbe az épületet, és az akkor felmerült problémák közül többet azonnal orvosoltunk, helyreállítottunk egy megtöredezett lépcsőt,a függőlegesen tárolt színházi létránkat azóta vízszintesen tároljuk, a 4. emeleten talált kitört ablaküveget beüvegeztettük. A tetőtér héjalását mi magunk jeleztük korábban a vagyonkezelőségnek, és mire jöttek magaslati építő szakemberrel, számos cserepet pótoltunk is. Nyitottak vagyunk a további teendők szempontjából is, akár bele is fektetnénk az épületbe, hiszen eddig is ezt tettük. Az utóbbi időkben sok millió forintot költöttünk karbantartásra, felújításra. Például kiépítettük a teljes tűzvédelmet, érintésvédelmet több szinten, parkettáztunk, teljes körű beltéri festést hajtottunk végre, stb.

Az azonnal szükséges intézkedések megkezdésének és folytatásának felajánlása mellett jeleztük az önkormányzatnak, hogy befektetők bevonását tervezzük, illetve pályázati lehetőségeket keresünk a felújítás érdekében, az önkormányzat azonban kiköltözésre szólított fel.

Volt-e, van-e tervetek ez épület és az egyre sokrétűbb programok fenntarthatóságára? Van-e alapotok a maradásra?

Az önkormányzattal való egyeztetéseket követően egy külön munkacsapat állt fel a részünkről a pályázásokra és a befektetői körök megmozgatására, rengeteg kapcsolatunk van építészekkel, építési céggel, de egyeztettünk energetikussal is, megterveztünk egy energiatakarékos felújítást, feltérképeztük a lehetséges forrásokat. Nem értjük, az önkormányzat miért nem nyitott a terveinkre, ha egyazon célunk van: az épület helyretétele. A vagyonkezelőség szerint, ha nem hárulnak el a problémák, 10-20 év alatt teljesen megrongálódhat az épület - nos, mi ezt szeretnénk megelőzni.

Nem állítom, hogy egy kulturális miniszteri kitüntetés, egy Pro Urbe Díj, melyet most ősszel Tarlós István adott át, vagy az európai uniós innovációs díjunk alap a maradásra. De azt gondolom, hogy egy ilyen egyedi esetben nem kizárólag ingatlanként kellene tekinteni az adott épületre. 

-

Láttok-e más szándékot a felszámolási akció mögött?

Ha bármilyen más szándék lenne mögötte - amit nem feltételezünk -,  akkor az önkormányzat még bátran - és körültekintően - megváltoztathatja döntését, és újbóli tárgyalásokat kezdeményezhet velünk

Demonstrációt szerveztetek. Mikorra és hogyan? Mi segítheti még ezen kívül az ügyet? Mit szándékoztok tenni?  

Március második felében demonstrálunk egy szimbolikus, egyedi, tematikus összművészeti esemény formájában. Emellett számos kisebb akciót tervezünk, melyeket már a holnapi naptól megosztunk: a "Megvédjük a Tűzrakteret" facebook esemény oldalán. Ezenkívül azt tesszük, hogy maradunk, és ebben bármeddig elmegyünk...

A budapesti "foglaltházak" sorsa nem összehasonlítható a nyugat-európai szisztémával. Miért van az, hogy nálunk sosem stabil egy foglaltház pozíciója?  

Nincs meg hozzá a hazai szabályrendszer és hagyomány. De hozzáteszem, hogy mi ismerjük ezeket a rendszereket, nemzetközi szinten pedig ismernek minket, ha szükséges, mozgósítjuk a nemzetközi hírhálónkat.

Milyen veszélyei lehetnek annak, akár kulturálisan, vagy a fiatalok szórakozási szokásait tekintve, ha megindul a hozzátok hasonló, egyébként valóban kétes státuszú helyek felszámolása?

Nem kívánok jósolni, de azt tudom, hogy olyan nyitott közösségi tér vagyunk, annyiféle funkcióval, hogy ha ezt végiggondoljuk, szimbolikus térként értelmezhetjük magunkat, és akként tekinthet ránk valóban bárki. Ennek tudatában kívánjuk az ellenünk irányuló támadást megállítani, más mederbe terelni az ügyet. Kötelességünk önmagunkba és támogatóinkba vetett hitünkben olyan sziklaszilárdan állni, hogy a lavina ne csak megtorpanjon, de el se induljon.

Van-e remény?

Ez nem kérdés számomra, idáig is rengeteg irracionális dolgot tettünk, elképzelhetetlen dolgokat valósítottunk meg. Most csak arra fogunk figyelni, hogy mindent megmozgassunk.